Kedves Fájdalom!
Úgy döntöttem, szakítok veled! Köszönöm az együtt töltött időt, mert sokat tanultam azalatt! De nemrég megérintett valaki és úgy döntöttem, elköteleződöm mellette! Boldogságnak hívják és bár végig a közelemben volt, most láttam meg igazán, hogy mennyire jót tesz nekem, ha őt választom társamul! Megáldalak és elengedlek Fájdalom! Ég veled!
Boldogság, köszöntelek!
Emlékszel még Ady „Elbocsátó szép üzenet” című versére?
„Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”
Ez a csodálatos költemény engem két dologban is inspirált: egyrészt a fenti „levél” megírására, mely segített egy fájdalmas életszakaszt lezárni, másrészt abban, hogy elgondolkodjam, mit is engedünk magunknak látni, tapasztalni az életben? Miért is azt tapasztaljuk, amit és miért úgy látjuk a dolgokat, ahogy?
„Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”
Engengedjük magunknak a tágabb észlelést! Ebben sokat segít, ha „már reggeli előtt elhiszünk hat lehetetlent”– ahogy az Alice Csodaországban című mesében mondja a királynő. Amit hiszünk, amit igaznak fogadunk el, mind-mind kivetül a világra, ami pedig önmagában semleges… szívből ajánlom a Csodák tanítása című könyvet ehhez az átalakító önmunkához!
„Nincs a világon se jó, se rossz: a gondolkodás teszi azzá.
Ha az egyik nap gyönyörű a világ, a másik nap barátságtalan, a különbség én vagyok.”
Shakespeare
Hű segítőink a folyamatban a megerősítések, melyeket érdemes hangosan és többször ismételve, átéléssel kijelentenünk. A közösségi oldalunkon minden hétköznap reggelt már ezekkel az útravalómegerősítésekkel indítunk. Sőt, újraindult Sikerprogramunk napi megerősítésekkel. Akik minden nap velünk tartanak, így írtak tapasztalataikról és a megerősítésekről:„Köszönöm, hogy naponta olvashatlak, mert ezzel valóban tudatosul bennem, hogy mennyi mindenért lehetek hálás, mit várhatok el a mai naptól, mit szeretnék!” – H.M.
“Kedves Timke! Addig-addig olvasgattam az oldaladat, hogy reggel arra ébredek, hogy azt mondogatom magamban, köszönöm, köszönöm, köszönöm…… Hálásan köszönöm! :)” – K.M.
„Csodaszép, olyan boldoggá tesz, mikor hangosan mondom! Csodás ereje van! Köszönöm szépen!” – E.A.
„Köszönöm nektek a napi erőt, bátorítást, segítséget! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Áldás mindenkinek, aki e sorokat olvassa!”
„Az én nagy kedvencem (megj.: Tudatkulcs megerősítés) a következő: „Elkötelezem Magamat a Boldogság mellett, elmerülök a Szeretetben, Örömben élek és tudom, hogy ez a nap is Csodákat hoz Nekem! ” Ezt nap, mint nap mondom, sokszor,…ameddig „akar” mondva lenni, ha ráhangólódtam, abbamarad magától, önálló Életet él a Mantra. Szeretem nagyon!” – K.E.
