Milyen bölcs mondás, hogy a “dolgok nem mindig azok, aminek látszanak”! De miért tűnhet számunkra máshogy egy-egy dolog, mint ami valójában?
“Amit látsz, nem a valóság, hanem a szűrőid által torzított értelmezésed a Valóságról. Mindannyian egy pici kulcslyukon keresztül látjuk a Nagy Egész egy aprócska töredékét. Ráadásul mindannyiunk más lyukon keresztül néz.” – Byron Katie
Tehát amikor alacsony az önbecsülésünk, nehezen látjuk például a sikerünket sikernek. Ha nem látjuk szépnek magunkat, észre sem vesszük az elismerő pillantásokat, vagy lehet, félre is értelmezzük a másik nem közeledését. Sőt, az is lehet, hogy csak azokat az eseteket vesszük észre, amikor valakinek nem tetszünk. Amikor egy ideje rossz véleménnyel vagyunk valakiről, hátsó szándékot kereshetünk még a jócselekedete mögött is. Folytathatnám még a sort…
Amikor észreveszed magadon, hogy lehúz egy-egy negatív érzés, állj meg egy pillanatra és kérdezd meg magadtól:
“Hogy is van ez valójában?”
“Hogy is van ez a tiszta Szeretet szemén át?”
Válts nézőpontot, nézd meg más szemszögből!
Emelkedj felül a helyzeten, képzeld el, hogy egy kilátóról tekintesz rá a problémádra!
Avagy képzeld bele magad a másik helyzetébe, figyeld meg a másik szemszögén át!
Akár át is alakíthatod egy-egy gondolatodat, hogy meglásd, mi is zajlik benned. miről szól valójában ez a dolog.
“A hiedelmeink megkérdőjelezése tágítja a perspektívánkat, így képesek leszünk megérteni másokat és máshogyan cselekedni.” – Byron Katie
