MI VALÓJÁBAN A FÉLELEM? MIT MUTAT MEG SZÁMUNKRA? HOGYAN SEGÍTHETI FEJLŐDÉSÜNKET?
Bizonyára Veled is előfordult már, hogy időnként rádtört a félelem. Mindenki érezte már ezt élete során és ha belegondolunk, megvan az oka, szerepe, funkciója.
Ezer megnyilvánulási formája van ennek a nem éppen kellemes érzésnek, mely, ha hagyjuk, egészen irracionális méreteket ölthet és eluralkodhat a gondolataink fölött, így akadályozva a végtelen lehetőségek észrevételét és a számunkra legjobb megragadását. Ebben a cikkben ezekről a félelmekről lesz szó.
Milyen kifejező a magyar nyelv! Fél-elem: ebben az állapotban valami nem teljes, nem egész… azt hiszem, a hiányzó fél itt a hit, a hála, a szeretet pozitív érzései. Nem arra figyelünk, amink van, hanem csak arra koncentrálunk, ami szerintünk hiányzik. A félelmek többsége ráadásul általában a jövőbe vetül a múlt rossz tapasztalataiból kiindulva. Amikor félünk, pont ott nem vagyunk, ahol lennünk kell: a jelenben, a mostban, ahol a jövőnket írjuk!
Ezenfelül a félelem érzése mindig nagyobbnak mutatja a félelmünk tárgyát és kizárja a fókuszunkból a jót… holott pont az, ami VAN.
Hogy értem ezt? Úgy, hogy a szeretet van, a szeretetlenség viszont ennek a hiánya. A béke van, a békétlenség ennek a hiánya. Sokáig sorolhatnám a példákat, Te is sokat fogsz találni, ha elgondolkodsz rajta.
Engem ez a kis gyakorlat rendkívüli mértékben megnyugtatott, hiszen ha a fél-elem valaminek a hiánya, akkor nem harcolnom kell vele, hanem világosságot gyújtani.
Ha a félelem felnagyítja azt a hiányt, amire vetítjük (pl.: pénztelenség, egészségtelenség <=betegség>, társtalanság <=magány>), akkor figyelmünk irányát a VAN felé kell fordítanunk és növelni kell azt, ami – bár létezik, ám érzésünk szerint nekünk nincs (és a jövőbe vetítve akár azt is hisszük, már nem is lesz), tehát hiányzik. Nem harcolni kell a fél-elemmel, hanem kiegészíteni, egésszé tenni, vagyis szeretetet vinni bele és azáltal semlegesíteni.
Ezek fényében úgy látom, hogy a félelem segít abban, hogy felismerjük, hogy mi hiányzik számunkra és behívjuk az életünkbe azzal, hogy tudatosítjuk: már VAN és számunkra is elérhető! Segít, hogy meglássuk, mit rekesztettünk ki tudattalanul és ismét befogadhassuk, s így a megéljük a teljességet. Segít egyensúlyba kerülnünk. A félelem segít tudatosabbá válnunk. A félelem abban is segíthet, hogy meglássuk: bármely helyzetben választhatjuk a szeretetet.
Arra figyelni, ami VAN, nem pedig a felnagyított, általában csak a gondolatainkban létező (rém)képekre. S végül szeretni magunkat akkor is, amikor épp félünk, aggódunk, vagy épp nem vagyunk jó passzban!
