Az Ikrek jegyében az ellentétekkel is találkozunk. Észrevehető, hogy mint a Nap és az árnyéka, mint az anyag színe és fonákja, két ellentétes dolog voltaképpen kéz a kézben jár, összetartoznak, ugyanannak a botnak a két vége- ahogy a mondás
tartja. Viszont az elme nem képes egyszerre látni a kettőt. Látásmódja, múltbeli emlékei, akkor átélt érzelmei alapján „jónak” vagy „rossznak” ítél egy kialakult helyzetet.
Az Ikrek archetípus egyik bölcs üzenete: ne címkézz, ne ítélkezz.Egyszerre van jelen benne a kettősség, a polaritás. Ha elengedjük az ítélkezést, nagyon sok tehertől szabadulhatunk meg.
Gondoljunk a belélegzés és a kilélegzés váltakozására, a nappalra és az éjszakára, ébrenlétre és alvásra, kintre és bentre, fentre és lentre: nem szidjuk, nem kérdőjelezzük meg. A kettő együtt szükséges.
A világ önmagában tehát semleges, látásmódunktól válik valamilyenné. Ez a látásmód segít minket abban, hogy válasszunk, ám a választás akkor lehet szabad, ha elengedjük az ítélkezést. Az ítélkezés heves érzésekkel jár, eltaszítjuk, amit rossznak gondolunk, a gyűlölet, elutasítás azonban hatalmas kötőerő, mint minden heves érzelem. Ma tehát érdemes azt gyakorolnunk, hogy észrevegyük a két pólust, azután válasszunk ítéletmentesen, de mindenekelőtt szeressük magunkat ott, ahol vagyunk!
Werner Ablass: Ne szenvedj, szeress! című művében részletesen kifejti, hogy a szeretet állapotának fenntartása mennyire lényeges és ezt a tárgy nélküli szeretetet érezni mindig ott kezdjük el, ahol éppen vagyunk.
Szívből ajánlom művét, melyet egy ritkaságnak számító régi könyv, Thaddeus Gholas műve ihletett.
