Színház, illetve Színpad meditációnak is nevezhetjük.

 

Új könyvemből egy nagyerejű meditációt szeretnék veled megosztani. Kérlek, szakíts időt arra, hogy ezt a meditációt elvégezd. Próbáld meg rendszeressé tenni az alkalmazását!

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megbocsájtás fontosságát. Ennek hiánya az egyik leggyakoribb gátló tényező abban, hogy megleljük a tartós boldogságot, a belső békét.

Ma próbáljuk ki az alábbi meditációt: hunyjuk le a szemünket képzeljünk el egy helyzetet, amelyben sérelem ért. Ha ezt sikerült tisztán felidézni, valószínűleg érezni fogjuk az azt kísérő érzelmet. Hagyjuk, hogy megjelenjen, egy percre érezzük át, majd ugyanezt a sérelmet képzeljük el egy színpadon az összes szereplővel. Ugyanúgy lássuk, ahogy az előbb, mindent, ami történt. Magunkat is képzeljük oda. Miután végignéztük, képzeljük el, hogy a függöny   az előadás után legördül, majd  felmegy és az összes szereplő –középen mi magunk- a függöny előtt meghajolnak! Mi állunk középen és a mi kezünket fogja az „ellenségünk”. Mit érzünk most? A látszat mögötti valóság ugyanis ez: ő voltaképp eljátszott egy szerepet életed színdarabjában, hogy segítsen lelked gyógyulásában.”

 

Theatre-Gray01