„Minden stressz és lelki fájdalom abból fakad, hogy harcba szállunk azzal, ami van, a pillanatnyi valósággal. Sokan félnek attól, hogy ha elfogadják, ami van, akkor passzívvá válnak, nem éreznek késztetést a cselekvésre, gyengék lesznek. Az elfogadás mindig a pillanatnyi valóság elfogadására vonatkozik, nem azt jelenti, hogy a helyzet most már mindig így fog maradni. Sőt! Nézd csak meg milyen energetikai különbség van a két hozzáállás között: 1.) „Bárcsak ne veszítettem volna el a munkámat, sosem fogok újat találni.” 2.) „Elveszítettem a munkámat. Rendben. Mit tehetek most?” Ha elkezded a gondolataidon való Munkálkodást, hamar rá fogsz jönni, hogy amiről eddig azt hitted, hogy nem kellett volna megtörténnie, pont annak kellett megtörténnie. Meg kellett, hogy történjen, mert megtörtént, és ezt semmilyen ellenkezés, szenvedés, gondolkodás sem tudja meg nem történtté tenni. Ez nem azt jelenti, hogy helyeseld vagy ünnepeld. Ez csak azt jelenti, hogy képes vagy a dolgokat belső harcod zavarodott gondolkodása nélkül látni.” (Byron Katie)

* Ugyanezt a bölcsességet közvetíti a Tarot Kártya SZERENCSEKERÉK lapja is:

Tanács: a helyzet sorsszerű és fejlődésedet segíti, tanítani akar. Az elfogadás bölcsességével állj a kérdéses dologhoz: ne harcolj azzal, ami van! Légy inkább megfigyelő, figyelj arra, mit akar mutatni neked ez a helyzet! Ha az ellenállás megszűnik, új távlatok nyílnak a jövő felé. Találd meg a forgó kerék közepén a nyugvópontot! Találd meg önmagad középpontját! Keresd a valódi belső okokat!

Napi Kártyaként: legyen a mai nap az elfogadás napja! Fogadd el ma mindazt, amit tapasztalsz, ellenállás nélkül. Figyelmeddel maradj a jelenben, maradj aktív teremtője a jövődnek- elfogadásod segít abban, hogy arra koncentrálj, ami igazán fontos, a jelen pillanatra!

* Kérdések:

Képes vagyok-e ellenállás helyett elfogadni, ami van?
Jelen vagyok-e a jelen pillanatban?
Képes vagyok-e elfogadni a jelen pillanatot úgy, ahogy van?
Meglátom-e a segítő szándékot a jelen pillanatban?
Milyen érzés elfogadni azt, ami van?
Hogyan segíti a továbblépésemet az, ha elfogadom, ami van?