Posted on Hozzászólás most!

LÁSD MAGAD BOLDOGNAK!

 

Látunk? Valóban látjuk, mennyi minden van értünk?

Mit hiszünk önmagunkról, az életünkről? Valóban megbecsüljük-e mindazt, amiben részünk van? A testünket, annak legkisebb sejtjeit, melyek értünk dolgoznak, tudattalan testi folyamatainkat, a környezetünket, a kényelmünket, a szeretteinket? Észrevesszük-e, hogy mindez értünk van?

Van-e bennünk bizalom? Vagy csak akkor örülünk, ha minden zökkenőmentes és azt hisszük, ha belekapaszkodunk, akkor minden mozdulatlan maradhat? Kell, hogy megállítsuk a változást?

Jelen vagyunk-e a pillanatban? Szentelünk-e figyelmet a jelennek? Hogy most annyira jó itt ülni és olvasgatni? Hogy most minden rendben van… Vagy aggódva, túlbiztosítva szaladunk előre a jövőbe? Netán sérelmet dédelgetve, megbocsátatlanságba burkolózva ülünk a tegnap romjain?

Dosztojevszkij azt mondta, az ember azért nem boldog, mert nem tudja, hogy boldog. Ilyen egyszerű…

MOST KÉPZELD EL, HOGY BOLDOG VAGY! Itt. Most. De és ha nélkül. Ebben a testben, ebben az életkorban, ebben a helyzetben, ezekkel a körülményekkel, ebben a környezetben. Érzed? Látod?

 

Kép: Pinterest, Zen to Zany
Kép: Pinterest, Zen to Zany

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük